Dilemma

Azon zakatol az agyam, hogy egyek-e vagy sem. Tegnap kezdtem az amerikai narancs diétát és máris elbuktam. Tegnap délután zabapartit rendeztem, pedig Isten a tanúm, hogy előtte elhatároztam, hogy most tényleg nem zökkenek ki! De ahogy befejeztem az ebédet, megint bekattant valami és megállás nélkül zabáltam. Csupa édességet és ha megint rágondolok kiráz a hideg. És futni sem mentem, mert annyit kellett tanulnom. Aztán azon sírtam, hogy elveszett a motivációm. Este megtaláltam. ALEX. Rá mertem írni, három barátnő kellett hozzá, hogy megtegyem, de megtettem, sok hasznom nem származott belőle, de legalább elmondhatom, hogy egyszer írtam vele. Ma a suliban meg már tudta, hogy létezem. Szuper!
Csak rohadtul szarul éreztem ma magam, mert labdába se rúghatok már lányokkal. És biztos nem érdeklem őt. Tegnap rendes volt, ma is sokszor nézett felénk, de biztos drága barátnőmet, Laurát nézte.

Na de kanyarodjunk csak vissza az eredeti problémámhoz. Egyek vagy ne egyek?
NEM TUDOM. Ha megint eszek, akkor biztos rám jön a rágcsálhatnék valamit és ez a hülye édesség mániám. Max elrágcsálok egy rágót? Vagy csak elropogtatok egy pici kétszersültet? Iszom egy teát?
Valamit muszáj ennem, mert ma egész délután tanulni fogok, szóval kell az agyamnak a kaja. (ha van ilyen hülyeség)

És a másik, amin mostanában sokat gondolkodom. Milyen nyelven írjam ezt a blogot?
Ez azért nagy kérdés, mert ha itt nekiállok magyarul rizsázni akkor esküszöm, belefájdul a fejem abba, hogy helyesen írjak, hogy ne fogalmazzak össze nyakatekert mondatokat. Könnyebb lenne kapásból németül írni, végül is az az anyanyelvem, szóval miért is ne?! Na jó még alszom rá egyet, most pedig nekiállok tanulni, hogy lekössem magam és ne gondoljak kajára.